A csombort az ókorban erős illata miatt az istenek eledelének tartották.

A bors elterjedése előtt az ételek fűszerezésére, csípőssé tételére használták, s használják ma is. Előnye a borssal szemben, hogy csípős íze egyéb kellemes aromaanyagokkal egészül ki.

Túladagolásakor keserű íz dominál.

Németországban babfűnek is hívják, mert csökkenti a hüvelyesek (bab, lencse) puffasztó
hatását. Húsételek, saláták, főzelékek, levesek ízesítője. Gyermekek ételében, fűszerszegény diétában kiválóan pótolja a borsot.

A gyógyászatban régóta ismerik görcsoldó, étvágygerjesztő hatását. Külsőleg erősítő, frissítő fürdőkben használják.

A csombort, ezt az enyhén borsos aromájú,
kicsit csípős, fűszeres illatú fűszernövényt borsikafűnek, bécsi rozmaringnak, pereszlénnek és hurkafűnek is nevezi a nép nyelve.

Többnyire morzsolt állapotban kerül forgalomba, de zöld-fűszerként is alkalmazhatjuk. Felhasználhatjuk burgonya-, káposzta- és gombás ételek főzéséhez, kolbászáruk, pácok és mártások ízesítéséhez,
borspótlóként pedig diétás ételek készítéséhez.

Hüvelyesek főzésénél jó szolgálatot tesz,
mert csökkenti a puffadást. Az adagolásával
azonban vigyázni kell, mert nagyon intenzív az aromája.