A kecskesajtból ma már a sajtok kedvelői bőséges választékot találnak a nagyobb üzletekben és a sajtkereskedésekben.

A hófehér, érett, enyhén csípős kecskesajtból csöppnyi fantáziával percek alatt rendkívül változatos, érdekes ízvilágú fogásokat varázsolhatunk az asztalra.

A gyümölcsökkel (körtével, almával, szőlővel vagy dióval) gazdagított, gyomorvidító sajttál méltó fináléja lehet egy kellemes ebédnek vagy vacsorának. A kecskesajtot grillezve, salátákhoz is kínálhatjuk. A sajtfalatkákhoz kínált jóféle bor nemcsak kiegészíti, hanem hangsúlyosabbá és erőteljesebbé is teszi a fűszeres, pikáns ízeket.

A juhtejből gomolyát és ebből különböző sajtféleségeket készítenek.

Kemény sajtok
A leggyakrabban kashkaval és paranyica sajt készül a juhgomolyából. Mindkettő gyúrt sajt. Az utóbbinál a meggyúrt sajttésztából szalagot készítenek, azt feltekerik és füstölik.

Az előbbinél a feldarabolt gomolyát forró vízbe mártva meggyúrják és a kenyértésztaszerű sajtmasszát formákba teszik.

A megkeményedett sajtok sófürdőbe kerülnek, kétnapos sózás után 60-90 napos érlelés elmúltával viszik piacra azokat. Ipari méretekben e gyúrást 82 C° -on 3-5 atmoszféra nyomással speciális géppel - kashkaval aggregátor - készítik.

Félkemény sajtok:
A formázott nyers gomolyából megfelelő sózással és érleléssel kiváló félkemény sajt (csermajori juhsajt, trappista jellegű juhsajt, stb.) készíthető.

Lágy sajtok:
A juhtejből kiváló minőségű csemege-romadur (pálpusztai) sajt készíthető, amely óvári csemege sajt néven kerül forgalomba. Lágy-sajt a "rokfort" sajt és a savóban forgalmazott feta sajt is.

Ezen sajtok általában abban különböznek a kemény sajtoktól, hogy formákban hagyják az alvadékot megszilárdulni - megfelelő forgatás mellett, de nem préselik azokat, majd a sajtokat sófürdőkben sózzák és az érlelőben baktérium kultúrával, vagy gomba-kultúrával oltják be.

Néhány hét alatt kialakul a megfelelő rúzsosodás, illetőleg kialakulnak a gombatenyészetek. További néhány , hetes illetőleg hónapos érlelés után a sajtok piac-érettek lesznek.