Vöröshagyma a hagymafélék (Alliacepae) családjába tartozik.
Latiul: Allium cepa,
Népies neve: vereshagyma, hajma
A sokrétű és változatos vöröshagymát a zöldségek királyának is nevezik uralkodó íze, tartóssága és elterjedtsége miatt. Íze lehet enyhébb vagy csípősebb, alakja gömbölyű vagy hosszúkás. Fogyasztható nyersen, főzve, párolva, sütve és számos étel alkotójaként. Értékét elsősorban nem a benne levő 9-1100 szénhidrát, a 300 fehérje és a 30-50 mg/100 g C-vitamin határozza meg - jóllehet ezek sem jelentéktelenek -hanem fűszerező tulajdonsága. Jellegzetes, csípős ízét és illatát a benne levő, kéntartalmú allil-szulfidtól nyeri.

Közép-Ázsiából került Magyarországra. Botanikai szempontból évelő, termesztési szempontból kétéves növény. Ősrégi konyhai fűszer, nálunk is termesztik. Világszerte híres a makói vöröshagyma.

Fokhagyma: Valószínűleg közép-ázsiai eredetű, mivel mind a kínaiak, mind az egyiptomiak használták már történelmük korai szakaszaiban. A fokhagyma egyike a legfontosabb fűszernövényeknek, a magyaros ételek elengedhetetlen ízesítője. Nem magyar specialitás azonban, mert az egész világon termelik és fogyasztják - helyenként nagyobb mértékben és kiterjedtebben, mint nálunk. A fokhagyma rendszeres fogyasztása eredményesen csökkenti a magas vérnyomást, segít megelőzni az érelmeszesedést, fokozza az emésztőrendszer, az epe és a máj működését, fertőtleníti a bélrendszert. Ismeretes a fokhagyma baktériumölő hatása is.
A zöldségek királyának is nevezik uralkodó íze, tartóssága és elterjedtsége miatt. Íze lehet enyhébb vagy csípősebb, alakja gömbölyű vagy hosszúkás. Fogyasztható nyersen, főzve, párolva, sütve és számos étel alkotójaként. Értékét elsősorban nem a benne levő 9-1100 szénhidrát, a 300 fehérje és a 30-50 mg/100 g C-vitamin határozza meg - jóllehet ezek sem jelentéktelenek - hanem fűszerező tulajdonsága. Jellegzetes, csípős ízét és illatát a benne levő, kéntartalmú allil-szulfidtól nyeri.
Az ókori Egyiptomban Ízisz szent növénye volt. Az egyiptomi hieroglifák a növekedés és a termékenység szimbólumaként jelenítik meg.
A középkor óta Wales jelképe, mivel a kelta walesiek segítségével csatát nyertek.
A vöröshagyma tyúkszem ellen is hatásos.
Baktériumölő hatását már Pasteur is leírta.

A zsenge hagyma tavasszal, az érett vöröshagyma pedig ősszel szedhető. Első évben hozza a fogyasztásra alkalmas hagymáját, második évben a szárat, a virágot és a magot.

A növény hagymáját használják gyógyászati célokra. Kéntartalmú vegyületeket, B1-, B2-, C-vitamint, flavonoidokat, nikotinsavat, vasat, jódot, káliumot, kalciumot, foszfort, szelént és cinket tartalmaz.

A vöröshagymát külsőleg és belsőleg is alkalmazhatjuk. A népi gyógyászatban használták hurutos- és légúti megbetegedések, emésztőrendszeri bántalmak, magas vérnyomás kezelésére.

A mai fitoterápiában a vöröshagyma hatóanyagainak kivonatait elsősorban érelmeszesedés megelőzésére, a szívroham rizikójának csökkentésére használják. Nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre.

A hagyma gátolja a trombózis, a vérrögképződés kialakulását, segít megelőzni a koszorúér-megbetegedést. Jótékonyan hat az emésztésre, mivel fokozza az emésztőnedvek termelődését, enyhíti a bélgörcsöket. Kutatások megerősítették baktériumölő hatását is. Az ellenálló-képességet növeli, így érdemes bármilyen gyulladás esetén több vöröshagymát fogyasztanunk. Külsőleg a hagyma levele gátolja a darázscsípések által okozott gyulladásos reakció kialakulását.

A vöröshagyma enyhítheti a megfázás tüneteit, mivel csökkenti az orrdugulást. Illóolajai a légutak nyálkahártyájának mirigyeit hígan folyó nyák termelésére késztetve fellazítják a légutakban lerakódott, besűrűsödött nyákréteget. Asztmaellenes hatását mind laboratóriumi kísérletekben, mind élő szervezetben bizonyították.

A gyümölcsön kívül a vöröshagyma is kitűnő étrendkiegészítő alkoholban áztatva.
Elsősorban levesek, főzelékek, húsételek ízesítésére használják, de önálló ételeket is készítenek belőle és salátákhoz, hidegkonyhai ételekhez, savanyúságokhoz is számos módon hozzáteszik.
Hagymaszeszként (négy napig alkoholban áztatva majd leszűrve), bedörzsölőszerként hajnövesztő hatást tulajdonítanak neki. Egyiptomban szent növényként tisztelték és a kelták is nagy becsben tartották. Indiában több ezer éve használták szívbetegségek, reumatikus fájdalmak gyógyítására. Magyarországon a termelése, fajtanemesítése Makóhoz kötődik, ahol már a XIX. század elején jelentős hagymakertészetek voltak, de országszerte a legáltalánosabban elterjedt kiskerti haszonnövény.

Vizsgálták a hagymának a rákkal szembeni védőhatását is, mert egyes feltevések szerint kénvegyületei gátolhatják bizonyos tumorsejtek növekedését, burjánzását.

Francia hagymaleves
Szirup: Jó nyákoldó és köhögéscsillapító hatású. Meghűléses megbetegedések esetén ajánlott.
Borogatás: A bőr felhólyagozására ajánlott.
Hagymástej: Vágjunk össze két kisebb fej vöröshagymát, majd 1db szegfűszeggel, 1 szál kakukkfűvel, 1 teáskanálnyi mézzel és 1 dl vízzel forraljuk fel. Hagyjuk állni 12 órán át, végül nyomjuk át szitán. Ezt követően forraljuk fel 2 dl tejjel. Napi 2 csészényi fogyasztása ajánlott belőle meghűléses megbetegedés esetén.
Hagymalé: Nyákoldó és köhögéscsillapító hatású.
Fűszerként: Változatos, sokrétű a felhasználási területe, húsok, levesek, főzelékek, mártások ízesítésére használják, de ízletes alkotórésze a különféle salátáknak is.
Ha sok vöröshagymát fogyasztunk, a belekben a gáztermelés fokozódik.
Szoptatós anyák kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert illóolaj-aromái átmennek az anyatejbe.