A marhát legalább egy nappal korábban érdemes bepácolni: némi olajat öntöttem egy lapos fenekű tálba, aztán a marhát sóztam, borsoztam, paprikáztam, az összetört mustármagba és a köménybe szinte bepaníroztam, aztán átforgattam a tálban, hogy mindegyik oldala olajos legyen. Ennyi előkészület után jó parázsra tettem a tárcsát, kisütöttem benne a szalonnát. A töpörtyűt kivéve 10-10 percig sütöttem a zsiradékban a hátszín két oldalát, hogy a közepe éppen csak rózsaszín legyen. Tovább tilos pirítani, mert rágós lesz! Ezt követően leöntöttem a zsír java részét, majd éppen hogy meghalványítottam rajta a karikákra vágott hagymát. Aztán fogtam a zöldbabot, és azt is átforrósítottam, de csak annyira, hogy ne legyen túl puha, tehát roppanósra sütöttem. Miután ezt is kiszedtem a tárcsából, következett a karikára vágott paprika, s mikor ez is átsült egy kissé, rávetettem a szeletelt paradicsomot. Amikor már egy kis levet eresztett a lecsó, kevés citromhéjjal, pici citromlével, majd tépett bazsalikommal fűszereztem. (Ez a citromolajos, bazsalikomos íz és zamat könnyen elillan, ezért ahogy kész az étel, rögtön kell tálalni, különben vendégeink nem érzik a fenséges zamatot!) A marha ennyi idő alatt kicsit szikkadt, ami kell is neki ahhoz, hogy hajszálvékony szeleteket lehessen vágni belőle. Testesebb vörösbor jól illik hozzá.